Nagy fába vágtam a fejszémet, amikor saját gyártású adventi kalendáriumot kezdtem el tervezni. Ugyan az üzletek már most teli vannak mindenféle minőségű és árkategóriájú termékekkel – a meglátásom szerint amit még hajlandó lennék kifizetni, az túl gagyi, ami meg nem gagyerák, az horrorisztikus áron van…- idén úgy döntöttem, hogy sajátmagam készítem el az apró ajándékokat rejtő kis dobozkákat a saját ízlésem szerint.
A jó hír az, hogy már szinte teljesen elkészültem a kalendáriummal, a végső simításokat azonban csak a közvetlen felhasználás előtt fogom eszközölni (magyarul a kalendárium már megvan, a belevaló apróságokat még be kell szereznem, de a falra természetesen csak december elsején teszem ki, hiszen szegény gyerek már így is nagyon nehezen tudta magát távol tartani a készülő dobozkáktól. Egy terrorcselekménnyel érne fel, ha hetekkel az “élesítés” előtt már kitenném a falra). A rossz hír az, hogy ehhez a kalendáriumhoz nincsen letölthető pdf-sablon, mert az elkészítése és a hozzávaló egészen apró és cizellált kiegészítők kivagdosása olyan macerás és időigényes, hogy a végén sokkal több lenne vele a szenvedés, mint az elkészült mű feletti öröm. Az igazán jó hír viszont az, hogy az adventi kalendáriumot Csináld Magad Csomagban megveheted nálam! részletek a bejegyzés végén…
Tehát első lépésként megterveztem a kis dobozkákat és ezeket kivágtam egy fehér 200 gr-os kartonból. Íme:
Mivel a hajtásoknál pici vágásokat tettem a papírba, így pofonegyszerűen be lehetett hajtogatni a dobozok oldalát és a kis fülecskéket. Ezután a kis füleket szépen odaragasztottam a szomszédos oldalakhoz, így a kis fiókok elnyerték végső alakjukat.
Ezután elkészítettem a kis skatulyák külső oldalát is. Ehhez piros és zöld papírt használtam, ahol szintén előre kilyukasztgattam a hajtások helyét.
A méretre kivágott papírslejfniket a jelöléseknél behajtogattam és végül a két összeérő oldalt összeragasztottam. Így elkészültek a kis “köpenyek” is, amibe szépen be lehetett dugdosni a kis fiókocskákat. Mind a 24-et… 🙂
Íme a kész fiókocskák:
Ezután legyártottam a kis kiegészítőket a dobozkákhoz – a számokat egytől huszonnégyig:
amiket rögtön fel is ragasztottam a dobozokra (hiába figyeltem eszméletlenül, még így is sikerült az ötöst és a nyolcast fordítva felragasztani… Szerencsére le tudtam szedni még a száradás előtt…)
Ezek után legyártottam a többi apró díszítőelemet: kis csomagokat, cukorkákat, csillagokat és hópelyheket több méretben, hóembert, fenyőfát és rénszarvasokat, mindet fehér, piros és zöld színből, hogy lehessen őket variálni. Pár dolgot úgy gyártottam, hogy több elemből lehessen összerakni. Íme:
Ezek után jött a babra munka: a kis skatulyákra ezekből az apró díszítőelemekből mindenféle variációban mintákat raktam ki. Mindez kissé ahhoz volt hasonló, amikor egy filmben valaki kártyavárat épít, és mindenki azon izgul, hogy az egészet mikor dönti össze egy apró fuvallat… Nos nálunk a fuvallat szerepét Kismiki játszotta el, aki rendszeresen fel akart mászni az ölembe, ezzel elsodorva a már összeállított mintákat – persze csak addig, amíg fel nem ragasztottam őket a dobozkákra. 🙂
Végül – minden akadályozó tényező ellenére – elkészült a kalendárium:
Hát így állok most a kalendáriummal. A végső “tálalásnak” több módja is van, még gondolkozom, hogy kétoldalú ragasztóval tegyem-e fel a dobozkákat a bejárati ajtó belső oldalára, vagy (ezt valahol a pinteresten láttam) a dobozkákat nyolcasával felragasztom három szép, vastag, karácsonyi szalagra, és úgy teszem föl, mint egy füzért. A lényeg az, hogy kellő távolságra legyenek egymástól, hogy ki lehessen húzni a fiókocskákat.
És hogy mit teszek bele? Mivel egy fiók 5*7 cm-es és 2 cm magas, belefér akár egy matchbox is, de lego minifigura, cukorka, csokidrazsé vagy aszalt gyümölcs kis zsákocskában, lufik, kis nyomda, kis karácsonyfadísz, matricák, üveggyolyók, puzzle-darabok, mini mesekönyv – akár saját készítésű is-, vagy a gyerek nagy kedvence, a karácsonyi akasztós cukorka is elfér benne.
Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.