Huhh, hihetetlen, de igaz, hogy két héttel ezelőtt váltottam a vastag télikabátomról a frissen vásárolt vagány narancssárga (mű)bőr dzsekimre, amit átmeneti kabátként legalább egy hónapig óhajtottam volna hordani. Ehelyett kb. 5 nap hordás után a hőségtől félájultan konstatáltam a 20E buszon, hogy ez a kiskabát bizony jó sokáig szerepelni fog a ruhatáramban, mivel minden évben kb. csak 2 hétig fogom hordani… Nem rossz biznisz, hogy kb. húsz évig fogja állni a sarat, ahhoz képest, hogy mennyibe került. (bár ha hozzáveszem a valódi hordással eltöltött napokat, az már kissé árnyalja a képet…)
Naszóval a lényeg az, hogy napok alatt gatyarohasztó hőség lett, az április egy pillantás alatt elszállt, és beléptünk az új hónapba, melyet rögtön szünnappal kezdünk, ollé! Sokakkal ellentétben mi nem fogunk kivonulni tömegrendezvényekre, se a ligetbe majálisozni és szaladni a vattacukor után, amit a kezünkből kicsavar a szél, se politikai csoportok összeröffenéseire, se semmiféle olyan rendezvényre, ahol az egy négyzetméterre jutó emberek száma meghaladja az 1/4 főt… (milyen szerencse, hogy az óvodában az anyák napi ünnepséget már tegnapelőtt lezavarták, na, ott aztán tömeg volt, a gyerekek csoportszobájában jelen voltak a gyerekek, az óvónők, az anyukák és apukák valamint egy raklapnyi nagymama is… tehát az arány pont fordítva volt, 4 fő/négyzetméter…) Jut eszembe, ha valaki még emlékszik rá, hogy matek órán hogy hívtuk azt, amikor egy törtet megfordítunk, az ossza meg velem, mert én tök elfelejtettem, pedig most égető szükségem lenne rá, hogy eszembe jusson… 🙂
Addig is, míg ez eszünkbe jut, gyorsan katt a kis képre és nyomtassuk a májusi falinaptárat!
