Hajdanában-danában volt egy kertecske közepén egy apró sárgabarackfa. Amilyen aprócska volt ez a fa, az egyik nyáron olyan sok termést hozott. Nem volt más választás, mivel képtelenek voltunk ennyi sárgabarackot nyersen elfogyasztani, nekiálltam a lekvárfőzésnek. Nagyjából 70 üveg lekvárt főztem azon a nyáron, és biztosan nagyon örültem volna neki, ha gyönyörűen felcímkézhetem, és Martha Stuartot is pirulásra késztető módon szépen sorba rakhatom a lekvárjaimat a spájz polcain…
De sajnos nem címkéztem fel a lekvárokat, és spájzunk se volt, így hát csak a padláslépcsőre tornyoztuk fel a sok lekvárt (melynek tisztasága hagyott kívánnivalókat maga után…)… Természetesen az ízükből ez nem vont le semmit, de azóta is égető vágyat érzek, hogy tüchtig kis lekváros üvegcséket helyezzek el a konyhámban gyönyörűen felcímkézve, hogy ország-világ (és legfőképpen én) lássa, mennyire tökéletes háziasszony vagyok…
Nos, ha már lekvárosüvegre való címkéink vannak, már csak a lekvárfőzésnek kéne nekiállni! (a befőttekről nem is szólva…)
A letölthető címkéket ide kattintva vásárolhatod meg: Befőzős címkék
Minden oldalon 10 db címke található. Nincs más teendő, csak ki kell nyomtatni egy öntapadós papírra, kivágni és felragasztani a címkéket. (és persze megfőzni és üvegekbe tölteni a lekvárt…) A címkékre – ha az ábra nem lenne egyértelmű – természetesen fel lehet írni, hogy miből van a lekvár és a készítés évét is.
Akkor jó lekvárfőzést és címkézgetést mindenkinek! Tényleg, kinek mi a kedvenc lekvárja?
Ha esetleg valamit kihagytam, írjátok meg kommentben! Jó szórakozást!
Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.