A január valamiért mindig a leghosszabb hónapnak tűnik. Decemberben jól kiünnepeljük magunkat, jól kiköltekezünk, ezután a január ólomlábakon jár; a hónap felénél már elfogy a pénzünk, nincs már nagy ünnep, így hát akár már vége is lehetne a télnek, de hát nincs… Ezek után a február – pedig csak pár nap a különbség, – valahogy olyan gyorsan elslisszan előttünk, mint abban a bizonyos viccben a csiga az öreg bácsi elől… és észre sem vesszük, már itt is a március, olyannyira, hogy már egy hete itt a van, de – mivel még a jó kis múlt heti havazás is rátett pár lapáttal – egyáltalán nincs tavaszi érzetünk.
Ezen a télen először pár napja ki is mentünk a Gellért-hegyre szánkózni, had lássunk már egy kis havat…
A lényeg a lényeg, hogy csak most döbbentem rá, hogy elkezdődött a hónap, újabb falinaptár kell és az összes többi. És – optimistán reménykedve, hogy tényleg itt a tavasz lassan, megelőlegeztem a nárciszokat, és nem jégvirágos naptárat készítettem. Pár nap, és kiderül, valóban volt-e helye az optimizmusnak…
A naptárak és a többi letöltéséhez a szokásos módon katt a kis képre:
Falinaptár, színes és színezős:
Programok és tennivalólista:
Családi tervező 4, 5 és 6 főre valamint sima keretes papír:
Levélpapír és jegyzetpapírok:
Jó tervezgetést, és kellemes tavaszt! (Szóljatok, ha végre itt van, addig én visszabújok a kis vackomba… 😛 )
